Amerikai szakértők tüdőkből, májakból, vesékből és epékből vettek mintákat, és az általuk vizsgált mind a 47 mintában találtak apró műanyag töredékeket – közölte az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society). Ezek a szervek a leginkább kitettek a fertőzöttségnek, mivel ezek szűrik vagy gyűjtik össze a mikro- és nanoműanyag részecskéket.

Többtucatnyi különböző típusú műanyag összetevőt találtak, például a zacskók előállításához használt polietilént és a palackokban alkalmazott polietilén-tereftalátokat (PET). Mind a 47 emberi mintában jelen volt a biszfenol-A (BPA), amely az élelmiszerek csomagolásában kap szerepet.

A zacskók és palackok feldarabolódásából származó mikro- és nanoműanyagok gyakorlatilag az egész világon elszennyezték már a környezetet. Az állatok esetében a szennyezettséget már összekapcsolták a terméketlenséggel, gyulladásokkal és rákbetegségekkel, de az emberi egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen a tudósok szerint. [Index]

A Csuzsung marsjáró magyar idő szerint 2021. május 15-én, szombat éjszaka landolt az Utopia Planitia nevű fennsíkon. A tervek szerint három hónapig fogja tanulmányozni a kőzeteket és a légkört.

Kína a harmadik olyan ország, amely sikeresen landolt a Mars felszínén, és a történelem során ez az első alkalom, amikor egyszerre három aktív marsjáró működik a bolygón. [Rakéta]

Az egész világ koronavírus elleni harcát veszélyezteti India, de alig egy marék országban van az utazási tiltólistán: 2021. május 12-ig 35 ország tiltotta meg Indiából a beutazást, ebből 7 EU tagország. Magyarország nincs köztük.

Indiában egyre súlyosabb a helyzet az új koronavírus-mutációk megjelenése, az egészségügyi rendszer megroppanása és a lassan növekedő átoltottság miatt. [Portfolio]

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy leállítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nyújtott pénzügyi hozzájárulást, mert szerinte a szervezet nem megfelelően reagált a koronavírus-járványra.

Trump szerint ha a WHO jól végezte volna a dolgát, akkor már korábban egészségügyi szakembereket küldött volna Kínába, és a koronavírus-járvány féken tartható lett volna már kirobbanásának helyszínén. "A WHO kudarcot vallott alapvető feladatának teljesítésében, és ezért felelősséggel tartozik" – fogalmazott az elnök.

Egyúttal leszögezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezi magát a WHO mellett. [Index]

Egy ellenséges ország elleni nagy intenzitású háború lehetőségére készül fel a 2020-as években a francia haderő, és ennek jegyében összfegyvernemi hadgyakorlatot készül végrehajtani 2023-ban, "Orion" fedőnéven.

Januárban tíz munkacsoportot hoztak létre az ország és a hadsereg felkészültségének felmérésére. A munkacsoportok többek között azt is vizsgálják, hogy a társadalom mennyire lenne képes elviselni olyan veszteségeket, melyekre a második világháború óta nem volt példa.

Franciaország már nem csak terrorellenes hadműveletekkel, hanem egy másik országgal való háború kitörésének lehetőségével is számol. Ez olyan mélyen vert már gyökeret a francia katonai gondolkodásmódban, hogy a forgatókönyvnek saját rövidítése van: HEM, vagyis hypothèse d'engagement majeur (a nagyobb elkötelezettség hipotézise).

Hivatalosan ugyan nem jelölték meg a potenciális ellenséget, azonban a The Economist által megkérdezett elemzők szerint Oroszország, Törökország és bizonyos észak-afrikai országok jöhetnek szóba.

Rémy Hémez, a francia haderő tisztje és elemzője úgy fogalmazott a jelenleg is zajló és mind intenzívebb haderő-modernizációval kapcsolatban, hogy 2010 és 2025 között a francia haderő felszerelése többet fog változni, mind 1970 és 2010 között változott. [Portfolio, The Economist]

2015. november 13-án 130 embert öltek meg összehangolt (robbantásos és lőfegyveres) támadás-sorozatban iszlamista terroristák Párizsban. Meghalt hét merénylő is, több száz ember pedig megsebesült.

Az éppen a francia–német barátságos futballmérkőzésnek otthont adó Stade de France stadiont, több belvárosi éttermet, valamint a Bataclan színházat és koncerttermet vették célba a terroristák. A néhány óra alatt lezajló merényletsorozat a legtöbb áldozatot a Bataclannál követelte, ahol mintegy 90 embert öltek meg.

A merényleteket az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.

Az egyetlen túlélő támadó a belgiumi születésű francia Salah Abdeslam volt, akit négy hónappal később fogtak el Brüsszelben. [Index]

Amerikai szakértők tüdőkből, májakból, vesékből és epékből vettek mintákat, és az általuk vizsgált mind a 47 mintában találtak apró műanyag töredékeket – közölte az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society). Ezek a szervek a leginkább kitettek a fertőzöttségnek, mivel ezek szűrik vagy gyűjtik össze a mikro- és nanoműanyag részecskéket.

Többtucatnyi különböző típusú műanyag összetevőt találtak, például a zacskók előállításához használt polietilént és a palackokban alkalmazott polietilén-tereftalátokat (PET). Mind a 47 emberi mintában jelen volt a biszfenol-A (BPA), amely az élelmiszerek csomagolásában kap szerepet.

A zacskók és palackok feldarabolódásából származó mikro- és nanoműanyagok gyakorlatilag az egész világon elszennyezték már a környezetet. Az állatok esetében a szennyezettséget már összekapcsolták a terméketlenséggel, gyulladásokkal és rákbetegségekkel, de az emberi egészségre gyakorolt hatása egyelőre ismeretlen a tudósok szerint. [Index]

2020. július 24-én kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését az Index.hu hírportál szerkesztőségének három vezetője, Tóth-Szenesi Attila vezető szerkesztő, illetve Munk Veronika és Haász János főszerkesztő-helyettesek. Távozásukkal egyidejűleg a szerkesztőség több mint 80 munkatársa szintén beadta a felmondását.

Döntésüket azután hozták meg, hogy Bodolai László, az Index Zrt. igazgatóságának elnöke elbocsátotta Dull Szabolcs főszerkesztőt, majd nemet mondott a szerkesztőségnek arra a kérésére, hogy a szakmai függetlenség és az Index jövőjének megőrzése érdekében helyezze őt vissza a pozíciójába. A lap szerkesztősége egyhangú nyilatkozatban állt ki a menesztett főszerkesztő mellett, elfogadhatatlannak nevezve Bodolai döntését. [Index]

A szerb kormány új bizottságot állít fel, hogy kivizsgálja a szerbiai szülészetekről korábban eltűnt csecsemők ügyét – írja a Szabad Magyar Szó. Szerbiában mintegy hatezer szülő gyanítja, hogy csecsemőjüket elrabolták az újszülött-osztályon, és eladták gazdag, gyermektelen pároknak, főleg más európai országokba.

A Balkan Insight egy 2017-es cikkében arról írt, hogy 1970 óta mind a mai napig fordulnak elő hasonló esetek, és eddig nagyjából 1500-at jelentettek be. A szülőknek mindig azt mondta a kórház, hogy a csecsemő a születés után meghalt, ám a holttestet sosem mutatták meg vagy adták át nekik. Az esetek hasonlósága miatt a szülők és a civil szervezetek a csecsemők szervezett csempészetére gyanakodnak. [Index]

A napenergia lett az egyik legolcsóbb energiaforrás, a szénenergia például kétszer költségesebb.

A Lazard befektetési tanácsadó cég készített egy felmérést arról, melyik energiahordozóból mekkora költséggel lehet 1 MWh-nyi energiát előállítani. Ezek amerikai adatok, de a piaci trendeket ismerve európai szemmel is érdekesek lehetnek.

Az eredmények azt mutatják, hogy az atomenergia a legdrágább (148 dollár/MWh), amit közvetlenül a szén követ (102 dollár/MWh). A harmadik legdrágább előállítási forma a gáz (60 dollár/MWh). Viszont 1 MWh napenergia csak 50 dollárba kerül, nem is beszélve a szélenergia 45 dolláros áráról.

Az elemzők szerint a drámai árcsökkenés is azt mutatja, egy energetikai forradalom előtt állunk. Jelenleg a fő hátráltató tényező az, hogy a napenergia révén termelt áramot drága tárolni. [HVG]